Láttam Uram a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok én.
Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló,
Hogy küszöbödre ülhessek, Uram.
Odatenném a szívemet,
De apró szívem hogy tetszene néked?
Roppant hegyeid dobogásában
Elvész ő gyönge dadogása
S ágyam alatt hál meg a bánat:
Mért nem tudom hát sokkal szebben?
Mint a hegyek és mint a füvek
Szívükben szép zöld tüzek égnek
Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik
S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban
Ott állsz az útjuk végén -
Meg nem zavarlak, én Uram,
Elnézel kis virágaink fölött.

Hát sziasztok!
3 éves vagyok!
A nevem Sólyom!
Hölgyeim a kezeiket csókolom!
Főleg ha alma illatúak
Ami attól lehet csak, hogy hoztak!
Természetesen almát Nekem!
Mert azt én nagyon szeretem!
Joe jó volt Téged látni...
Annyi napot kellett Rád várni
Annyiszor nyílt az ajtó zárja
De Sólyom a barátját hiába várta
Nem tudom mi tartott Téged vissza
Engem egy zöld rács és a kapu vasa
Szeretném hinni, hogy ezután
Le tudsz küzdeni minden akadályt
Remélem nem kell sokáig várnom,
Hogy meglássam ismét az én barátom
Mától számolom újra a napokat Joe
Gyertek mielőbb, mert nagyon várlak!

Tudom, hogy hosszú útra indulsz Szelli
Szeretnék hát Tőled én is elköszönni
Mielőtt elindulsz, s felszállsz arra a vonatra.
Ami elvisz egészen a Égi rét végállomásra

Több mint fél éve már hogy megszülted Glóriát
S a Lovas club apraja nagyja várta a csodát
Féltett, hogy bajod ne essen és Veled örült
Amikor megtudta, jól vagytok a szülés sikerült

Nagyon sokat mesélt levélben Kata Rólad
S mutatta országnak világnak a fotókat
Tudom hogy mindig Hozzád menekült
Ha valami bántotta… Rád nyereg nélkül ült

Láttam a szép fotókat Rólad és Rólatok
Vágta közben és ahogy Glóriát ápolod
Nagyon jó lesz majd őket nézegetni
Hidd el sohasem fogunk elfeledni Szelli

Sokat jelentettél Nekünk ugye belátod
Egy szelíd lovat, egy anyát és egy barátot
Most átadnám neked a tollat kedves Szelli
Ha akarnál még valamit Katának üzenni…..

Szia Kedves Sólymom! Te Drága! Drága ló!
Hát megkerültél végre Te világcsavargó!
Huncut széltoló, almát kettéharapó Barátom!
Nagyon hiányoztál.. visszatérő édes vidámságom!

Még csak tegnap jött a jó hír a fülemre
Alig hittem el, hogy ott állsz velem szembe
S bár néha kicsit sercegett a kapcsolat
Mégis tisztán hallottam a szuszogásodat

Te is halottad szívem vad dobbanását?
A ketrecéből kitörni készülő kondulását?
Vagy csak én, ahogy örömében zakatolt..

Egy csak egy legény.....
Na jó de miért pont én?

Sólyom rám vár!
Fent van a nagymezői a réten a betyár
Nem vészes, csak kábé kétszáz méter..
Csak ha a térképre nézel...
Láthatod mi ebben lényeges
A 200m stimt, de függőleges!
Nem érdekel!
Az ebédre még simán visszaérkezel...
De indulj már!
Már így is végig futnod kell!
Jó lett volna még valaki…
Vállalkozó szellem
Megkérdeztem..
De nem jön senki sem…
Elindulok!
Lássuk csak mit is tudok!

Nem tudom teljesülhet-e
Az én legszebb álmom
Hogy ezen az egész
Kerek nagyvilágon
Nekem legyen a legtöbb
Igaz jó barátom!
Ha tudod segíts!
Mondd el!
Több szívvel élni hogy lehet..
Miként és hogyan adhatnék
Még több szeretetet.

És hitet, ha nem hiszik el
Hogy őszintén gondolom.
Lehet szeretetem
Kanállal kellene szétosztanom?
Egyformán jusson belőle
E Földön mindenkinek
Vagy észrevétlen sűrített..
Szinte atomnyi méretekben
Észre se vegyék és ott állnak
Tőlem örökre megmérgezetten....

Egy kirándulás és a vége már csak egy szó..
Kinéztünk a neten egy ménest… Szép időt ígérnek holnapra. Nézzük meg!
A napunk csődtömegnek indult... Nehezen szedtük össze magunkat... (netezés hajnali 2-ig ). Aztán amikor kiértünk... azt hittük minden rendben lesz. Gyönyörű hely, egy halastó a hegyek között.. Megkérdeztük kifelé menet: hol lehet itt lovagolni?
Az volt az egyik válasz:
Ezen az úton tovább. De oda autóval nem tudunk felmenni..
Elindultunk a megadott irányba.

Szeretem a tábortüzeket! Sok-sok kedves emlék fűződik hozzájuk! Az általános iskolában minden évben egyszer hatalmas tábortüzet raktunk! Gerendányi fahasábok támasztották egymást! A lángok messzire bevilágították a környező dombokat! Nagyon sok gyerek elfért körülötte! Be sem kell csuknom a szemem… Látom, ahogy vidáman táncolunk, szaladgálunk körülötte… Hallom a csilingelő hangokat…. „Sóder, sóder a lábam alatt galambom, aki itt a legszebb tőlem puszit kap” Persze mindig hatalmas nevetésbe és sikítozásba fulladt!

Ha majd egyszer már
Nem lesz szükségetek rám
Nyíljon meg a föld alattam
Ha akarnék se maradjam
És átzuhanva, repülve világokon
Közben sohasem unatkozom
Nézelődök, vagy elolvasgatok
S egy szép nap hajnalán
Kicsit hiányozni fogok…
Megjövök s Ti kopogtok a klub ajtaján
Gyorsan feledve minden bajt s bánatot
Beköszöntök, jó reggelt és szép napot … /Joe

• Meg van! Azt hiszem, rájöttem! Csak egy kicsit kellett volna jobban figyelnem és már talán meg lenne az a Nobel díj! Csak vártam, hogy majd úgyis kialakul. Ne ess pánikba!- mondogattam magamnak! Pedig már abban voltam! De végre biztos vagyok benne, hogy megtaláltam a megoldást, és a Nobel díj végre megérdemelt kezekbe kerülhet. Az enyéimbe! Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a többiek  érdemtelenül kapták… Pontosan az Ő zsenijük az, ami miatt már nagyon várom, hogy átvehessem végre!

Ez itt a kérdés...

Barátság klub rap

Ez itt a Barátság klub
Egy piszok jó hely
Mindennap idejár
Egy csomó jó fej
Szeretünk pörögni
Ritkán van uncsi
Mindig jól esik
Egy barátról tudni
Jöhet fel minden
Ami téged érdekel
Rólad vagy másról
A téma az utcán hever
Ha szétvet az öröm
Vagy Rád ül a bánat
Ne felejtsd el soha
Hogy Téged itt várnak
S ha nem történik éppen
Semmi sem Veled,
Oszd meg velünk
Az izlésedet!
Videó vagy kép,
Vagy egy jó szöveg...
Itt fiatal mindenki,
Vagy az lesz, ha öreg
Mivel itt mindig
Jól érzed magad,
Az idő is elszédül
És visszafelé szalad
Mert egy jó baráttal
Repülnek a percek.

Akinek tetszel: MEGJEGYEZ

Akit érdekelsz: MEGKERES

Aki szeretne veled lenni: SZAKIT RÁD IDŐT

Aki látni akar téged: LÁTNI IS FOG

Aki vágyik rád: BIZONYIT

Aki szeret: MEGBECSÜL

A többi csak: KIFOGÁS!!!!!!!!

Már egy hete csak a mamára

gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Isten hozott itt, Te KedvesKÉTSZÁZEZREDIK
Köszönöm hogy vagy és köszönik Neked a szavak,
A Szavak melyek szívemből kiléptek,
Hogy egy másik szívben kapjanak menedéket
És tovább így élnek... s lettél Te Nekem észrevétlen
Örök időkre Szó Testvérem. /Joe

Ui. Köszönöm hogy rám néztél...

Isten tartson meg Téged és minden kedves jó szokásodat!

Kívánom az Új Évben forduljon jobbra, Minden Szerettem és Ismerősöm Sorsa!
Kísérje Szerencse bármerre Lépjetek,

2016 legyen a Ti Remek Évetek!
Kerüljenek gondok.

Múljon minden bánat!

Legyetek gyakran, felhőtlen Vidámak!

Legyen 2016 olyan, mint a Jó Bor!

Nóta és tánc legyen benne, sok óra Vidám Szóból!

Vegyen körül Szeretet, Kedves rokonok, Barátok. Mindenkinek Sikeres és Boldog Új Évet Kívánok! /Joe

\\\\\\\\\\\\\\\"Figyelj drága, kicsi lélek, elmondom neked mi az élet!

Semmitől nagyra nőni,
sírva világra jönni.
Lassan járva, óvakodva, anyakézbe támaszkodva.
Az ABC könyvet bújva, a tudós harsonáját fújva.
Nagy kalandok után menni,
hazug csókot megízlelni.
Aztán feledni gyorsan, majd szeretni halálosan.
De az ember mégsem boldog, gyötrik ezer gondok.
Majd újból lassan járni óvakodva, de már botra támaszkodva.
Csipkés szemfedeléket kapni, s egy szép őszi éjjel meghalni.

Romhányi emlékére

Aki Romhányit szereti….

Rossz ember nem lehet!

Kíváncsi lennék tudna-e.... 

Saját magáról is faragni rímeket?
Balga beszéd, persze hogy tudna!
Nem lenne abban semmi bunda.
Csak az az egyetlen probléma marad,
Hogy sajnos Ő már nem a földön farag
Szeméből kihunyt a fény.
Nem maradt meg más, csak a remény,
Hogy egyszer egy lány, vagy egy legény...
Ki olvasta rég,
Nyomába lép.
Jöjjön, de nyomban,
Mert már kórósan fertőző Romhányi hiányom van!

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.  

Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.  

Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.

Azt értjük,

az embernek a ló miért kell...
Ezernyi érvet tudna sorolni bárki...
De a lónak miért kell az ember...
A válaszhoz

muszáj egy beszélő lóra várni?
Vagy csak egyet megismerned...
Mert maga a csoda a ló...
Érzed! Elég egy pillantásra látni...
Elbűvölő szem, nyaka kezedre hajló ...
Reggeltől estig

tudnánk szüntelen csodálni,
Bárhonnan nézzünk

a ló pont hozzánk való
Sok munkával

nem nehéz jó lovassá válni
Elrepít magával... némi abrakért a ló...

Karácsony és Szilveszter csak egyszer van egy évben.
És Valentin nap is... az lehet.
Remélem mégsem gondolja senkisem,
Hogy azért mert ez elmúlt, már semmit sem tehet.
Ez az ünnep egész évben itt van velünk.
Mert a szeretet örök.
Szerelmesek voltunk vagyunk és leszünk.
Mit tegyen az aki épp ma?
Nos ne verje azonnal fejét a falba:)
Bár a szíve diktál,
És semmi szüksége nincs most az eszére:)
Ilyet azért nem tesz senki szerencsére:))
Inkább vesz egy szép csokrot a kedvesének.

Az embert kerestem szüntelen,
Kiben az Isten fénye ragyog.
Kinek szemébe belenézve látom,
Igazak mind a kedves mondatok.

Nyitott szívvel szeretek élni,
Hinni csodában, szépben és a jóban.
Tudtam megérem, bízni lehet még
A felém nyújtott kézben és a szóban.

A békét keresi egyre vén szívem,
Belefáradva már minden harcba,
Dalolni vágyom azt mi bennem ég
És mosolyt csalni minden fáradt arcra.

Erőt adnak, s ha őket mosolyogni látom
Áldott fényük kísérőm,

utamon lámpásom,
Barátságuk őrzöm,

amíg élek, vigyázom,
Akiknél nagyobb kincs

tán nincs is a világon./Joe

Nem kérek,

Csak adni szeretnék

Nem kell semmi más.

Csak jöjj kérlek...

Jöjj mindig akár egy látomás...

Légy létem egyik csillagfénye...

Mert ránk borulhat bármikor az éj....

Legyen miért felnézzek az égre.

Megvagy e még?

Ha ott ragyogni látlak...

S rám tör az álom, hagyhatom.

De addig, mint könnyű álmot várlak...

Csendes éjt, túl a szép szavakon...

Kérlek jöjj...

Adja az ég...

Mosolygom...

Mert vagy:)

Nevetek...

Mert leszel:))

Hálát adok...

Mert létezel:)))/ Joe

Az idő … az idő csodákat művel,
Sebeket gyógyít, bánatot küld el,
Új hónapot, évet, évszakot hoz,
Szomorúságot vagy örömet okoz.

Az idő múlik, de kit zavar?
Miért ne múlhatna, ha akar?
Hisz mindig ragyog majd napsugár,
S Időtől függetlenül énekel a kismadár.

Múljon az idő, engem nem zavar,
Múljon csak, múljon, ha akar.
Az idő, mint egy drágakő,
Mint a boldogság, csak eljő.

Egyformán szép minden kor,
Mert mind az életről szól,
Mindegy, hogy idős vagy fiatal,
Csendes, vagy erős a zivatar.

Óh ha láthatnátok Ti is őket lobogó sörénnyel...
Ahogy versenyt robognak a fennsík friss szelével...
Úgy dübörög a föld az a sok száz pata,
Alig hallatszik tőle a szíved robaja...
Pedig az- úgy érzed- majd kiugrik helyéből,
A vágtató ménes gyönyörűségétől...
Nem tudom leírni... olyan szép... nem lehet.
Mikor a ménes épp legelve szendereg...
Virágcsokor mit szálanként adnak át kezedbe...
Szépségük versenyt fut, kegyedet keresve...
Nem tudod hová nézz... Csupa meseszerű álom...

Eljött egy újabb névnapom

Megemelem a kalapom

Szevasz-tavasz

Magam e verssel meglepem

Őszinte szívvel deresen

Dalolgatok

Megéneklem történetem

Miért is nem tanár lettem

Múltam kútja

Harminc év sem feledteti

Nem várt tanárképző suli

Egye-tem sem

Hiába is jelentkeznél

Kihúzlak a felvételnél

Szedte vedte

Te nem vagy tanári alkat

Zengett az isteni sugallat

Szájba- rágja

Hiába szóltam szeretem

Egy ajtó zárult. Eljöttem.

Lesz ami lesz

Sokat tanultam azóta

Sírhat ki célját feladja

Keservesen

Nem sírok, már késő bánat

Kitanultam a szakmámat

S verselgetek

S tanítok ez az életem

Egy sírig tartó szerelem

Életbélyeg

Isten éltessen e napon

A Józsefeknek szól dalom

Éljenzésnek

Töltsünk teli minden pohárt

Igyunk rájuk egy áldomást

Barát-borát

Miközben isszuk a hegy levét

Említsük egy József nevét

Költő volt Ő

Kihez eljutott a jajszó

Ki valóban közülünk való

S éneklésnek

Szerettem dalod ritmusát

Bocsássd meg a kotta lopást

Szánom-bánom:)) /Joe

Karácsony, Szilveszter, egyszer van egy évben.
És Valentin nap is... az lehet.
Remélem, mégsem gondolja senki sem,
Azért mert ez elmúlt, már semmit sem tehet.
Ez az ünnep egész évben itt van velünk.
Mert a szeretet örök.
Szerelmesek voltunk, vagyunk és leszünk:)
Mit tegyen az, aki épp ma?
Nos, ne verje azonnal fejét a falba.
Bár a szíve diktál,
És semmi szüksége nincs most az eszére:)
Ilyet azért nem tesz senki szerencsére:))
Inkább vegyen egy szép csokrot a kedvesének.

Mottó: Válasz Petőfinek…

Mit nekem a kies síkvidéknek
Délibábbal vadregényes tája.
„Tán csodállak, ámde nem szeretlek…”
Képzetem szikes rétjeid, nem járja!/Joe

Színesebb táj az én szülőföldem….

Színesebb táj az én szülőföldem….
A nap is ámul, amikor fölötte repül!
Gyönyörű fehérben és a nyári zöldben,
Mesés őszi bíborban… Csodás a tavaszi hegyek közül!

Huncutul csillognak álmos szemébe….
A szellő fújta tó, s a csobogó hűs patak!
Gyere fürödni és rögtön felébredsz…
Ők mondták vajon?

Én és a barátom

Az embert kerestem szüntelen,

Kiben az Isten fénye ragyog.

Kinek szemébe belenézve látom,

Igazak mind a kedves mondatok.

Nyitott szívvel szeretek élni,

Hinni csodában, szépben és a jóban.

Tudtam megérem, bízni lehet még

A felém kinyújtott kézben és a szóban.

A békét keresem egyre szüntelen

Belefáradva már minden harcba,

Dalolni vágyom azt mi bennem ég

És mosolyt csalni minden fáradt arcra.

Erőt ad, s ha őket mosolyogni látom

Áldott fényük kísérőm, utamon lámpásom,

Barátságuk őrzöm, amíg élek, vigyázom,

Akiknél nagyobb kincs tán nincs is a világon./Joe

Már csak egy szó 3.

A barátságról és az őszinteségről.

S az a szó már megint a végére maradt! Hát ezt is megértem! Már vannak barátaim! Hogy ezt a lovaknak (Sólyomnak) köszönhetem, vagy azoknak a fantasztikus embereknek a Lovas clubban? Most még nem tudom! Leginkább arra hajlok, hogy is. Bár Ők a lovak nélkül is bevettek volna maguk közé…. A kérdés csak az, én képes lettem volna-e így, ilyen őszintén elfogadni a barátságukat, a lovak szeretete nélkül!

11. rész.

Hosszú volt a tél.

Az idén még ezerszer hosszabbnak tűnt… A sok hó és a jégpáncél miatt várni kellett. Hát vártam! A fotelben ülve böngésztem a régi szép emlékeket! Hogy is kezdődött! Felidéztem ezerszer az első pillantást, a szülinapi táncot, az első barátságos simogatásokat, a csalódást és kibékülést, a vidám boldog perceket. Sok kirándulás nem lett megírva… Talán majd egyszer…
Most csak az a fontos, hogy végre ott legyek és emlékezzen a barátságunkra! Hogy legyen folytatás… De most még nem tehettem semmit… Csak vártam, hogy végre eljöjjön a tavasz… Már a Sándor, a József, és a Benedek is elmentek rég, valaki biztosan megbánhatta őket, vagy csak lyukas lett a zsák… Mert a tél még maradt..

Eljött közénk az ősz,

Nyári álcájában.
Mi szüretelünk,

Nevetve fürdőruhában.
Még el sem ült fülünkben

A strandok zaja,
Már szőlőt szedtünk

Vödrökbe, puttonyokba.

Elment már a dinnye

És az őszibarack szomja.

Érett körte, szilva,

A fákat már kisebb súly nyomja,
Feketéllik a kökény.

Egyre sűrűbben koppan a dió…

Lekvártól maszatos arcunk ragyogja,

Istenem, de jó.. 
Úgy ült mellénk le az ősz,

Olyan csalfa vidám mosollyal,
Mintha becsengetés is csak úgy lenne...

Boldog Születésnapot :)

Annak, ki Nekünk annyi mindent adott :)

Boldog Születésnapot :)

Legyen mosolyra Magdi még egy jó okod:)

Boldog Születésnapot :)

Neked szívem teljes melegével kíván :)

Mert barátok nélkül az élet oly sivár:)

Boldog Születésnapot :)

Ezt éneklik, suttogják füledbe ma csak::)

Boldog Születésnapot :)

Hagy ünnepeljenek csendben a szavak :)

Fogadd el ajándékomat :)

Mást nem adhatok  Neked :)

Kívánok Magdi hosszú boldog életet :)

És hozzá persze jó egészséget :)

Éld az életed egy véget nem érő szép mesének :)

Sohse légy híján a szerencsének :)

Teljesüljön minden úgy, ahogy csak akarod :)

Teljenek szeretetben a mindennapok :)

Hogy amid van, mindig legyen kivel megosztanod :)

S együtt legyetek majd nagyon boldogok :)

És együtt kívánjunk neked még sokáig :)

Nagyon Boldog Születésnapot :)) /Joe

Szeretem a tábortüzeket! Sok-sok kedves emlék fűződik hozzájuk! Az általános iskolában minden évben egyszer hatalmas tábortüzet raktunk! Gerendányi fahasábok támasztották egymást! A lángok messzire bevilágították a környező dombokat! Nagyon sok gyerek elfért körülötte! Be sem kell csuknom a szemem… Látom, ahogy vidáman táncolunk, szaladgálunk körülötte… Hallom a csilingelő hangokat…. „Sóder, sóder a lábam alatt galambom, aki itt a legszebb tőlem puszit kap” Persze mindig hatalmas nevetésbe és sikítozásba fulladt! És mire elfáradtunk, már összeomlottak a fahasábok és csak a parázs maradt... Előkerült a víz, de még ma is hallom, ahogy szeretett tanárom Hajdú Bandi bácsi szól: Lányok futás, most csak a fiúk maradhatnak!

Már csak egy.

Egy nyavalyás rakoncátlan kis szavacska. Úgyis rájövök, csak kell most egy jó forró kávé, meg gyors hideg vizes tusolás. Kell egy kis koncentráció. Egy utolsó erőfeszítés. Már csak egy lépés. Most már nem adhatom fel! Aztán jöhet a pihenés. De most oda kell figyelnem. Semmi lazítás. Na, ne már, megint ez a fejfájás! Egy ilyen koponyában. Csak semmi pánik. Mindjárt elmúlik. Ez őrület! Pedig egy ekkora találmány nem mindennap jut az ember eszébe.

10. rész

Aznap még sokáig együtt voltunk Sólyommal!

Nagyon kedves és vidám volt egész nap! Mi pedig hálás simogatásokkal köszöntük meg a barátságát! A szép szőke kisfiú szemében ragyogó szeretet csillogása és a szája szegletében búkáló mosoly azt sejtette, találkozunk még! A vadlovak szeretete egész életében elkíséri. Boldog melegség önt el a gondolatra, hogy egy kicsit nekünk is köszönheti ezt az érzést!
Az élet igazságtalansága, hogy a boldog órák mindig gyorsabban telnek a szomorúaknál!

Legyen mindig egy nagyon jó barátod

Legyen, akinek mindig fontos a barátságod

Legyen mindig, akinek elmondhatod

Legyen, aki mindig elfújja bánatod

Legyen mindig, aki hazavár

Legyen, aki mindig Rád talál

Legyen mindig, aki megölel

Legyen, aki mindig felemel

Legyen mindig, aki Rád nevet

Legyen, aki mindig szívből szeret

Legyen mindig, akinek Te vagy az első

Legyen, akinek mindig örülsz, ha eljő!

Legyen mindig, aki ha kell Rád mosolyog

S akinek vidáman a fülébe súghatod,

Ma nagyon-nagyon boldog vagyok!

Ha most meghalnék

Úgy érezném már nem éltem hiába.

Hagytam egy-két nyomot az út porába.

Meddig maradnak meg… Nem tudom.

De éltem és szerettem.

Nekem a ma a holnapom./Joe

Szomorú vííííz? Szomorú csak ennek a gyagyácska programnak az írója lehet.... Aki még sosem látta a természetet. A víz maga az élet! Ami nélkül itt a Földön semmi sem létezhet.. Táplál és itat... És legyen bár olyan kicsi, csak mint egy magányos patak. Erőtől duzzadva tör utat magának a büszke sziklák között. Mindig a saját útján halad! Csak látszólag magányos... Gyönyörű lepkék suhannak el felette, melyekre lesnek kis fürge ezüstös hátú halak.... Partjára minden nap inni járnak kecses őzek, hosszú fülű nyulak és egyéb vadak. És ez lenne a szomorú víz...

Szeretem, ha csupa mosoly minden szavad:))

Hát dalolj, mint a madár!!! Énekelj csak!!!

A mosolygós szavak mosolygóssá tesznek!

Felmelegítik didergő szívünket,

Bennük van a tavasz! 

Legyintünk majd csak a hidegre, télre…

Mintha a sok kedves szó is egy-egy búbos kemencében sülne.

Duruzsoljatok bennünk! Illatozzatok csak!  

Óh Ti gyönyörű pirosra sült , friss meleg éltető szavak... 

Bennetek van minden örömünk, vágyunk!

A mieink vagytok, titeket lelkünk pékségében formálunk.

Vártam vágytam a nyarat veletek.

Nyárt daloltam tücsök hegedűn.

Angyalok jártak itt és a szeretet.

Óh, micsoda vidám napok is voltak....

Aztán tavasz, majd forró nyár lett...

Szárnyaitok veletek messze szállnak...

Repüljetek csak szépen ügyesen.

És ha néha- néha hozzám mégis benéznétek...

Mosolybalatonban fürdik majd vén szemem.../Joe

Írogatok egy versikét
magamban egyedül.... 

Dudorászom mit ez a perc a
fülembe hegedül....

Hagyom, muzsikáljanak
bennem a szavak....

Leírom őket.... Picinyke
hangya szorgalma csak:)


Tudom nem madárdal, mire
vidáman ébredsz….

Nem alkonyi andalító
kedves tücsök ciripelés ez.

A mostnak írom…. nem az
örökké valónak….

Nem kell félniük a
piramisoknak:)


Egy kellemes érzésért,
hogy újra írok….

Morzsák ezek, miket koldus
lelkemnek dobok. 

E dal egy nyári zápor a
kiszáradt földemre…

Remény...