Az én számomra véletlen nincsen,
Derű vagy ború leng fejem fölött,
Mögötte ott van Atyám, az Isten;
Visszatekintve öröm, bú között
Tisztán látom mily bölcsen vezetett,
Érzem, hogy mily nagyon szeretett.
Édes béke száll szívem mélyébe:
Életemet Isten tartja kezébe.

Nem kell félnem, ha vész jő felém
Csak mit Ő enged, az eshet velem;
Szenvedéseknek sötét éjjelén járjak bár.
Béke, öröm tölti el kebelem.
Isten kezébe van az életem.
Javamra ad Ő mindent énnekem.

 Ha egy fára ragyog a nap fénye,
hogyne lenne életre reménye!
Meleg a fény, fakad a rügy tőle,
zöld levélke bújuk ki belőle.
Sok kis virág, fehér kelyhű, tiszta.
A kék égre úgy mosolyog vissza.
S ha lehullik mindenik virága,
gyümölcsöktől hajlik a fa ága:
Ha egy fára ragyog a nap fénye,
hogyne lenne életre reménye!

Mért látom hát kopáran a fámat,
az én szegény, szomorú hazámat?
Hiszen Isten kegyelmének napja
sugarát rá bőséggel hullatja.
Mért mered hát csupaszon az ága?

 "Sírok, ha sírsz,

Ha ragyogsz, ragyogok,

Néma barátod, rabszolgád vagyok.

Alázatos és bizalmas barát,

Aki nem kér semmit,

Csak néz és imád,

És nem akar lenni csak általad,

Csak az árnyéka annak, ami vagy..."

Mi barátok vagyunk,

Te és én,
Ha hozol magaddal egy új barátot,

Akkor hárman leszünk.
Az már egy kis csoport: baráti kör.
Tulajdonképpen nincsen sem kezdete, sem vége.

Ugye máris szebb így,

Mint legtöbb szép mesében:)

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT !

j

KEDVES JOE!

Legyen egészséged, tudjál boldog lenni,
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
Születésnapod is legyen örömnek napja,
kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja!

Születésnapodon kívánok neked sok szépet. Legyen vidám, derűs számodra az élet! Szerencse galambja mindig feléd szálljon, légy boldog sokáig ezen a világon.

 Szeresd az életed, ahogy megszülettél
Isten csak Rád gondolt, nem is reménykedtél
Feltöltötte lelked, fényes reménységgel
Meglehelte szíved, szeretettel, hittel…

Szeresd, hogy eljöttél, erre a világra
Hogy részesévé váltál, Isten látomása
Csak azért születtél, hogy boldoggá válj köztünk
Az angyalok honából, így most leszülettünk…

Szeresd a titkokat, mit mindennap átélhetsz
Hogy néha könnyek között, titkon reménykedhetsz
Nincs szebb a világon, egy hőn szerelmes szívnél
Egy gyermeki mosolynál, adakozó kéznél…

Szeresd, hogy itt lehetsz, szeresd, hogy létezel
Hogy mindennap szerethetsz, s néha emlékezel
Szeresd a meséket, hogy képessé válj hinni
Szeresd ellenséged, tanítsd meg szeretni…

Szeresd világodat és szeresd a hazádat
Szeresd gyermekedet és felebarátodat
Szeress mindenáron, most az egyszer kérem
Ha ezt most meghallod,… nem hiába éltem…

(FORRAS:NET)

 Gondolatok a szeretetről…

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
(SAINT - EXUPERY)

„A szeretet az élet.”
(Móra Ferenc)

„A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia.”
(Gandhi)

„Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza.”
(SIGMUND FREUD)

„Senki sem érdemli meg a könnyeidet. Aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.”
(GABRIEL GARCIA MÁRQUEZ)

„Egy ölelés ideális ajándék.

Túrmezei Erzsébet:
Ha nem teszek semmit sem
.
Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
.
Most megnyugszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
.
S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
.
új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem?

Tűz Tamás:

Szent István király
Jól megjelölte ezt az ezredévet:
kereszttel írta rá kemény nevét,
mint halhatatlan győzelmi ék.
Alapkő lett, de kőnél súlyosabban
vetette el az épülő falakban
toronyszökkentő, férfias hitét.
Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején,
a bércre hág s egy országon tekint át,
hol hajnalpírban reszket még a fény.
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfútta reggelén.

A virágkarnevál megrendezése Debrecen városában mára már hagyományos fiesztává fejlődött ki. A „Virágkarnevál” a nagy létszámú város legnépszerűbb turisztikai rendezvénye, az államalapító Szent István király szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik. A megelőző héten kb. félmillióan érkeznek a cívis városba az itt élő kétszázezer állandó lakosú településre.

A finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó, a finnekkel és észtekkel rokon magyarság az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a IX. század utolsó évtizedében érkezett a gyér szláv és avar népességű Kárpát-medencébe. Elődeink úgy vélték, hogy a Kárpátok hegykoszorúja megfelelő védelmet nyújthat a külső támadások ellen, s a térség kedvező természeti adottságai: a halban gazdag nagy folyók, a kiterjedt erdőségek, a dús legelők és a bőven termő szántóföldek végleges otthont biztosítanak a mintegy félmilliónyi magyarnak.

CSODÁLATOS:Várnai Zseni

Miért keresnék távoli csodákat?
hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak
s betűhálómmal őket elfogom.

Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?
Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik
e furcsa szellem titkos búhelye?

"A tenger csak hullámcsapásokkal ajándékoz meg, és néha erősnek érezheted magad benne. Nos, én nem sokat konyítok hozzá, de érzem, hogy ennek így kell lennie. És tudom, hogy az életben nem az a fontos, hogy erős legyél, hanem, hogy annak érezhesd magad.

 Tündérek békessége...


Van egy világ, hol a valóságban
Még sohasem jártam,
De a legszebb álmaimban néha rátaláltam.
Ott sosincs viszály, örök béke honol,
Tücsök énekére, madárdal válaszol.
Évszázados fák közt hűs patak csordogál,
Napsütötte tisztáson tündérpalota áll.
Virágillatú szél borzolja hajamat,
Arany napsütésben csillámok táncolnak.
Amerre csak nézek, minden mosolyog rám.
Egy lelógó faág megérinti ruhám.
Bár csend van, de lelkemben egy dallam felcsendül,
Úgy érzem a gondom, tőlem messze kerül.

 Túrmezei Erzsébet: A HARMADIK

Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! – nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.

 Képzeld el, hogy az alábbi történet veled esik meg.
Egyik vasárnapi istentiszteleten a 2000-es gyülekezet megdöbbenve látja, amint belép két talpig feketébe öltözött ember gépfegyverrel a kezében. Az egyik ezt kiáltja: „Aki Krisztusért hajlandó vállalni egy golyót, az maradjon a helyén.”
A gyülekezet nagy része elrohan. A kétezerből mindössze kb. 20 ember marad a helyén.
A férfi, aki az előbb beszélt, leveszi a csuklyáját, ránéz a lelkészre, és ezt mondja:
”Rendben, lelkész úr, megszabadultunk az összes képmutatótól.

 1.Az élet nem igazságos, ennek ellenére jó.
2.Ha tanácstalan vagy, tegyél csak egy kis lépést!
3.Az élet túl rövid, hogy az idődet valaki gyűlöletére pazarold.
4.A munkád nem ápol majd ha megbetegedsz. Ezt a családod és a barátaid teszik, tartsd velük a kapcsolatot.
5.Ne vedd magad túl komolyan. Senki más sem teszi.
6.Minden hónapban pontosan fizesd a számláidat, akkor békén hagy a világ.
7.A barátaink a szabadon választott családunk.
8.Nem kell mindig minden vitát megnyerni.

 Egyszer, valamikor régen, mikor még Isten angyalkái lent jártak a földön, történt, hogy egy szép, nagy kertben hangos sóhajtozás támadt. Egy égszínkék szeme, napsugárhajú angyalka éppen arra járt, és megkérdezte:
  - Ugyan ki sóhajtozik akkorákat?
A kopár fák - mert télidőben történt - nyújtózni kezdtek. Megrecsegtették üres ágaikat.
  -Mi vagyunk, édes kis angyalka. - Na és mi a kívánságtok?
Egyszerre száz fácska kiáltott feléje:
   - Szépek akarunk lenni!

 Tulajdonképpen hol terem a szeretet? - kérdeztem egyszer egy anyát.
- Magról vetik - nevetett rám.

- És honnan szerzik hozzá a magot?
- Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában és minden ölelésben.
- Öntözni nem kell?
- Dehogynem. Jó szóval.
- Nem könnyel?
- Ments ég! A könny sós és kimarja a kis szeretet palánta hajtásait.
- Hát palántázni kell a szeretetet?
- Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is.

Mikor a gyermek gőgicsél,
az Isten-tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet…
Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?

S mint virággal az esti szél,
az anyja vissza úgy beszél,
oly lágyan és oly édesen…
De őt sem érti senki sem.

Hogy mit beszélnek oly sokat,
apának tudni nem szabad:
az égi nyelv ez, mély titok.
Nem értik, csak az angyalok.

Forras: net

 Bekövetkezett, amitől az emberiség félt; elszabadult egy atomerőmű, és felrobbantotta az egész Földet. Minden élőlény elpusztult. A mennyország kapujánál érthető módon nagy volt a zűrzavar, túl sok lélek érkezett egyszerre, így hát Szent Péter elhatározta, hogy különböző csoportokat hoz létre. A különböző feliratok mögött felsorakozhatnak az odaillő lelkek.

Az egyik táblán ez olvasható: "Csak azok a férfiak, akik a ház urai voltak".

Egy másik táblán pedig ez olvasható: "Azok az urak, akik asszonyi elnyomás alatt éltek."

A "Ház urai" felirat alatt csak egyetlen magányos lélek állt, míg a másik tábla alatt a sor végeláthatatlanul kígyózott végig a Tejúton.

 Két barát ment a sivatagban. Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, anélkül hogy szólt volna bármit is,
beleírta a homokba:
 „Ma a legjobb barátom lekevert egyet!”
 Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz értek, ahol elhatározták, hogy megfürödnek. Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett, de a másik kimentette. Magához térvén, kőbe véste:
 „Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!”
 Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másikat, megkérdezte:
Mikor megütöttelek, homokba írtad.

Holnap egy új nap kél és új esélye
Ránk nevet és benne újra ébred
Arcunk mosolya, szánk nevetése
Sok sok vidám percünk reménye.
Még csak este van, de már nagyon várom,
Hogy újra viszont lássalak barátom!
S ha lehetne addig egy kívánságom még,
Pihentető mély és varázslatosan szép,
Édes álmokat hozzon kedves szemedre az éj!/ Joe

"Szeretettel kérlek, hogy szeressétek egymást, figyeljetek
egymásra, merjétek megosztani egymással gondjaitokat
,örömeiteket, a szellemi, lelki, anyagi javaitokat is...
Adjatok egymásnak figyelmet, szeretetet, törődést, adjatok jó
tömött, túlcsorduló mércével és meglátjátok nektek is
ugyanolyan mércével fognak vissza mérni...

Minden ember egy csoda, néven szólít az Isten, de ha népünk
nagy várának minden egyes bástyáját nem tudjuk megvédeni,
akkor széthullhat a nagycsaládunk.

 A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte, amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé.
Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet.
- Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt;
- a második elméjében megzavarodott;
- a harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg.
- Csak a negyedik bölcs távozott egészségesen és épen, mert a látottakat arra használta fel, hogy azon, aki hozzáfordult, segítsen.

 Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. "Milyen szép!" - gondolta - "Milyen kecses!"

Aztán lassan a többi állat is felfedezte.

- Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!

- Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki?

"Mind ilyenek vagytok." - gondolta a farkas a fák közül - "Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót."

A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.

 " Senkinek sem biztos a holnapja,

sem öregnek,sem fiatalnak,

Lehet,hogy ma látod utoljára azokat,

akiket szeretsz.

Ezért ne várj tovább,tedd meg ma,

mert ha sosem jön el a holnap

sajnálni fogod azt a napot,

amikor nem jutott időd

egy mosolyra,egy ölelésre, egy csókra,

és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz,

hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat,akiket szeretsz.

Jusson időd arra, hogy azt mondd nekik:

" Sajnálom", " Bocsáss meg ", " Kérlek ", " Köszönöm"...

Eljött egy újabb névnapom

Megemelem a kalapom

Szevasz-tavasz

Magam e verssel meglepem

Őszinte szívvel deresen

Dalolgatok

Megéneklem történetem

Miért is nem tanár lettem

Múltam kútja

Harminc év sem feledteti

Nem várt tanárképző suli

Egye-tem sem

Hiába is jelentkeznél

Kihúzlak a felvételnél

Szedte vedte

Te nem vagy tanári alkat

Zengett az isteni sugallat

Szájba- rágja

Hiába szóltam szeretem

Egy ajtó zárult. Eljöttem.

Lesz ami lesz

Sokat tanultam azóta

Sírhat ki célját feladja

Keservesen

Nem sírok, már késő bánat

Kitanultam a szakmámat

S verselgetek

S tanítok ez az életem

Egy sírig tartó szerelem

Életbélyeg

Isten éltessen e napon

A Józsefeknek szól dalom

Éljenzésnek

Töltsünk teli minden pohárt

Igyunk rájuk egy áldomást

Barát-borát

Miközben isszuk a hegy levét

Említsük egy József nevét

Költő volt Ő

Kihez eljutott a jajszó

Ki valóban közülünk való

S éneklésnek

Szerettem dalod ritmusát

Bocsássd meg a kotta lopást

Szánom-bánom:)) /Joe

A vilag legnagyobb tavirozsai

a trópusi tündérrózsa (Victoria amazornica) legnagyobb a világon a tavirózsák nemzetségében. A levelei átmérője akár a 3 méter nagyságot is elérheti. Sekély vizekben lebegnek főként az Amazonas medencéjénél. A vízirózsák tömege akár a 30 kg-ot is elérheti. Ezen hatalmas vízirózsák első nevét (Victoria) Robert Schomburgk a növény felfedezője adta 1836-ban, Viktória brit királynő tiszteletére. 

 

 

 

 

 

 

 

 

(FORRAS:NET)