Kedves barátaim!Hát ezt is megértük....

Elkezdődik a hatodik együtt töltött évünk...

Legyen ez a jövő év Mindenkinek még szebb!

Minden percét szeretetben, egészségben éld meg!

Sok sikert, szerencsét, sok sok beteljesült álmot,

Mindenkinek Boldogvidám Új Esztendőt Kívánok! /Szeretettel:Joe

Tiszta fénye úgy ragyogott, eltakarta a nagy Napot.

Ki látott már ilyen csodát, senki nem tudja az okát.

Hogy hull csillag fényes nappal, s oly sebesen hová nyargal?

A hiú nap mérges, morog, sugara is dühvel lobog.

A kis csillag után fordul, és gúnyosan reá mordul...

- Hova, hova ilyen gyorsan? - s a fénye haraggal lobban.

- Hogy van merszed tündökölni, szép fényemet visszafogni!!!

Tudd meg, hatalmas Nap vagyok!!!

Kitárom neked a karom,
ölelj át, díszíts fel vakon,
zöld ágamon csüng a szíved,
fahéj, gyömbér, narancs ízed,

havad leszek - hóangyalod,
megterített, szép asztalod,
csupa fény és semmi árnyék,
ünnepekben én pompáznék,

pillekönnyű habcsók leszek,
szíved csücskén angyalsereg,
kristályjégcsap ereszeden,
máz a tortaszeleteken,

nem kellenek drága holmik,
giccses kütyük, tarka zoknik,
szeretetem ingyen adom -
százszorosát visszakapom,

kitártad a karod felém,
legdrágább kincs - csak az enyém,
örömért, örömöt adjál,
hidd el azt, szebb nincs is annál!

>>Hét eleje óta éjszakára ér el egészen az ihlet. Ilyenkor elnyúlik a csend az ágy végében,csak nekem kellene mocorogni,de mégis...néha csak lassan engedem meg magamnak,hogy siessek piciket az időben. Mert vannak ezek a percek,mikor a múzsa a vállamon csücsül és olyan tájakra repülünk,ahol még sosem jártam,de ismerősek. Olyan emberek arca villan fel,akiket nem tudok magamhoz kötni,de tudom,láttam már őket valahol. És ülök itt,tollal a kezemben,írok és írok,mert a perceket meg kell érinteni,finoman,mint az álom morzsáit..., mint ébredés után azt a hangulatot,mikor minden varázsos,puha és kedves.

Aztán a tegnap hangulata tovább szökdécsel,mint egy fürtös hajú kisgyerek. Mezítláb a fűben. Hatalmas zöld mezőn. Kéklő búzavirágok között. Csörtetve,mint a vadlovak szoktak,mikor a táj végtelen tágra nő. Át,közé,keresztbe és kasul. A szív szabadsága már csak ilyen. Határtalan a mozgása. És mosolya hatalmas,akár a tűzrakás - nyári estéken. Emlékeidben feldereng néhány pillanat, - mikor táborozni mentél,s térdig gázoltál a folyóban,vagy az,mikor titkaidat egy kis lélegző növénynek mesélted el,s biztosan tudtad,hogy sosem árul el.