A Huszti járás területén található a Nárciszok völgye az egyik legnagyobb olyan terület Kárpátalján, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. Az itt megtalálható vadon élő hegyi nárciszok máshol Európában nem nagyon maradtak fenn.

A nárciszok idetelepedésének magyarázata a tudósok szerint, hogy az utolsó jégkorszak után geológiai kataklizma következett be a vidéken, aminek következtében a hegyekből egy hatalmas földdarab csúszott le a síkságra – növényekkel és állatokkal együtt. A Nárciszok völgye Huszt környékén, a Kiresi réten, a Huszti-Szlatinai üst északi részén helyezkedik el. A vékonylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) megőrzése céljából – mely ritka botanikai objektum révén Ukrajna Vörös Könyvében is szerepel – 1979-től a Kárpáti Állami Természetvédelmi Terület keretein belül működik.

A Nárciszok völgyének domborzata egyenlőtlen: a keleti, nyugati és déli oldalról dombok veszik körül. A természetvédelmi masszívum összterülete 256,5 hektár, tengerszint feletti magassága 180–200 m körül ingadozik. Szakemberek véleménye szerint a térséget tölgyes-gyertyános erdők borították, melyek korábban a Huszti-Szlatinai üstöt jellemezték. Enyhe, mérsékelten nedves éghajlat jellemzi. Az évi csapadék mennyisége 1027 mm, a levegő évi középhőmérséklete 8,8 °C, a leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete -4,6 °C, a legenyhébbé (július) +20,1 °C. A Nárciszok völgyében a barnás-szürkés glejes talajok dominálnak, magas savtartalommal. Különböző helyeken szürkés-barna talajok fordulnak elő.

Az itt található nárcisz a Kárpátok régiójában a Déli- és Keleti-Kárpátokban nő, ahol övezetének északkeleti határa húzódik. Ukrajnában csak Kárpátalja területén fordul elő. Főleg a Szvidoveci, Máramarosi Alpok és a Gorgánok gerincének magashegységi öveiben 1300–1600 m magasságban nő. Néha az 1900 méter magas alpi övbe is benyúlik.